Pasztörizálás - hőkezelés

Üzemi berendezésekkel a hőntartás idejét 20 percre lehet rövidíteni.

Pasztörizálás 72-74°C 20s

A tej szerkezete durván megváltozik, ezért a házisajtok készítői ezt a hőfokot általában elkerülik. Üzemi körülmények között azért használják ezt a hőfokot sajttej hőkezelére, mert gyors és üzemi berendezésekkel könnyen elvégezhető. Az így hőkezelt tejben vissza kell pótolni az oldható kálcium ionokat, kálcium klorid hozzáadásával.

Nyers tej, vagy pasztörizált tej sajt fajtánként:

A döntés felelőssége mindig a készítőé, mert csak ő tudja, hogy mennyire megbízható a tej, amiből dolgozik, illetve milyen körülmények között dolgozza fel azt. Van-e elég szakmai ismerete és gyakorlata, a feldolgozás folyamatainak irányításához.

Lágy sajtok, csemege sajtok, sör és tea sajtok, penésszel érő sajtok, mascalpone

Kíméletes pasztörizálás szükséges. Készülnek csúcsminőségű lágy sajtok nyers tejből, de ehhez nagyon körültekintő, szakértő készítő szükséges. És persze első osztályú, friss, bevizsgált nyers tej.

Gomolya

Eredendően pásztorok készítették frissen fejt nyers tejből. Akár kíméletesen hőkezelt tejből, vagy nyers tejből készül, gondoskodni kell róla, hogy a mezofil törzsek kellő pontenciállal rendelkezzenek. Ennek érdekében ajánlott mezofil starterek használata, ha nem vagy biztos benne, hogy kellő mennyiségű tejsav termelő törzs van a tejben, vagy hőkezelt tejből dolgozol. (ha az illető tejből jó minőségű aludttej készíthető, akkor elegendő tejsavanyítót tartalmaz)

Félkemény-kemény sajtok 35 napon túl érlelve:

Ezeket a kézműves sajtokat általában nyers tejből készítik, de a döntést a készítő tudja felelősen meghozni, mert ő ismeri a tej eredetét, a feldolgozás körülményeit és a saját tudását.

Hevített-gyúrt sajtok (parenyica, mozzarella stb.)

Nem szükséges az előzetes pasztörizálás mert a kellően lesavanyított sajttésztát ~85°C hőmérsékletű vízben kell átgyúrni.

Milyen betegségeket hordozhat egy tejtermék?

A sajtok és egyéb fermentált tejtermékek okozta fertőzés és betegség ritkán fordul elő. Az ehetetlenné vált, felfúvódott, E. coli-val vagy vajsav baktériummal átjárt sajt, penészes tejföl-joghurt viszont előfordul.

Botulizmus vagy kolbászbetegség:

A Clostridium botulinum baktérium által termelt botulin nevű toxin okozza. Savanyú környezetben, -így a jól elkészített sajtban- nem szaporodik.

Anaerob talajlakó baktérium.

Sajtok okozta megbetegedés nagyon ritka, de előfordult már mascalpone okozta mérgezés.

Lisztéria (listeria):

A listeriás megbetegedések okozója a Listeria monocytogenes baktérium. Természetes élőhelye a talaj, de állatok és emberek bélcsatornájában is megtalálható. Jól szaporodik takarmányban, növényeken, és hűtőszekrényben, hűtőkamrában is.

A sajtkészítés szempontjából:

Nagyon ritkán fordul elő sajtok okozta lisztériás fertőzés, de ha igen akkor az a hírek központi helyén szerepel, mivel a klinikai esetek akár halállal is végződhetnek.

A legfontosabb szabályok:

A tiszta, gondos munka, szakszerű sajtkészítés szép egészséges sajtokat eredményez.

Tartsd nagy becsben a tej kezdeti érlelésért felelős mezofil baktériumokat! A sajttej és a sajt savanyodása a legtöbb patogén fertőzőt nem hagyja érvényesülni, mert a tejet uralja a tejsav baktérium.

Olvass erről bővebben itt:

A sajtok súlyos lisztériás fertőzései a 10-25 napig érlelt lágysajtok esetében fordulnak elő. Azok a lágysajtok vannak leginkább kiszolgáltatva, amelyek nyers tejből, enyhébb savanyítással készülnek. Vagy az érés folyamán savaikat vesztik. Legjobban veszélyeztetett sajtok a camembert, brie, mascalpone. A penésszel érő sajtok az érés folyamán veszítenek savanyúságukból (lugozódnak), ezért kaput nyitnak a lappangó lisztériának. Ráadásul az ilyen sajtokat pontosan akkor fogyasztják, amikor a fertőzés a csúcson van. (14-25. nap)

A listériát a pasztör hőmérséklet elpusztítja, ezért megelőzésképpen az ilyen sajtokat pasztörizált tejből kell készíteni, vagy megfelelő szaktudással és laborháttérrel kell rendelkezni.

Fertőző agyhártyagyulladás

A gyakorlat, és a statisztika azt mutatja, hogy ezt a betegséget a nyersen elfogyasztott kecsketej okozza, de bármelyik nyerstej elvileg hordozhat ilyen vírust. A fertőzés veszélye a tej hőkezelésével megszűnik, illetve a sajttá feldolgozott tejtermékben jelentősen csökken. A savanyú környezetben néhány nap után a vírus elveszíti a fertőzőképességét.

Bakteriofág fertőzések sokkal gyakoribbak pasztőrözött tej esetében, nyers tej feldolgozásánál sokkal ritkábban fordulnak elő. Ezek a tejsavbaktériumokat pusztító vírusok a savanyodási zavarok fő okai.

Hőkezelések fajtái házi tejtermékek készítésekor

Joghurt féleségek készítése előtt:

A Clostridium egyes fajai fehérjebontó hatásuk révén okoznak rothadást és nyúlósodást. Joghurt készítése előtt a tejet pasztör hőmérséklet fölé kell hevíteni, hogy ezek a törzsek elpusztuljanak. Ez minimum 86°C-ot jelent, a tej minden pontján. A házi készítő legalább 90-92°C-ig kell melegítse a tejet, hogy biztos lehessen a dolgában. Majd gyors visszahűtés a kultúra bekeverésének ajánlott hőfokára. (43-48°C) A hőkezelésen átesett tej fehérjéi dehidratálódnak, ezért erősebb- szilárdabb alvadékot képeznek. Ez akkor igaz, ha a tejet savasan fogjuk megalvasztani. Ilyen szempontból előnyös a joghurt, kefir, aludtej készítése előtt hőkezelni a tejet, mert savótartóbb és szilárdabb alvadék keletkezik.

Kíméletes pasztörizálás sajtok készítéshez:

A tej kíméletes hőkezelése 63-65°C / 30 perc hőntartással. Ez a hőfok még nem okoz súlyos változást a tej szerkezetében, ezért kálcium pótlás nélkül is felhasználható sajtkészítéshez. A kálcium-sók adagolása ettől függetlenül előnyére válik a sajttésztának, és javítja a kihozatalt is. Hőntartás közben a tejet többször át kell keverni, hogy minden részét átjárja. 30 perc után a tejet gyorsan vissza kell hűteni a sajtfajtához szükséges előérlelési, majd beoltási hőfokra.

A baktérum kultúrákat, és a kálcium kloridot ilyenkor kell a tejben elkeverni.

A késői puffadás megelőzhető Lizozim enzim használatával. A vajsavas puffadást okozó törzsek képesek a tömény sófürdőben is szaporodni, ami ellen rendszeres átforralással védekezhetsz.

A hőkezelés hatására elpusztulnak a tájegységre jellemző tejsav termelő törzsek és a tej természetes enzimjei. A tej bakteriális szempontból kézben tartható, üzemi-ipari feldolgozásra kész, de ezzel együtt a táj bakteriális lenyomata is törlődött belőle. A hőkezelésen átesett tej elveszíti sokszínűséget és természetes védettségét. Ez a sokszínűség hiányozni fog a sajt ízeiből, aromáiból, ezért a hosszan érlelt csúcsminőségű sajtok készítő sokszor kihagyják a hőkezelést.

Milyen bajokat nem kerülünk el hőkezeléssel sem?

Sok baktérium túléli a pasztör hőmérsékletet (a 63-73°C közé eső tartomány). Mivel körülöttük a természetes gátat jelentő tejsav baktériumok elpusztultak, ezért a hőkezelésen átesett tejben könnyebben szaporodnak olyan baktérium törzsek, amelyeknek előtte nem volt lehetőségük érvényesülni. Nagyon fontos, hogy visszahűlt tejet baktériumokkal mielőbb beoltsuk és érlelni kezdjük.

A pasztört túlélő baktériumok közül a sajtkészítő legtöbbször a Clostridium törzseivel kénytelen szembesülni.  A Clostridium butyricum és tyrobutyricum a vajsavas puffadás okozói. A 3 hétnél tovább érlelt sajtok, puffadását, majd belső repedését okozza. Bővebben a puffadásokról:

A hőkezelés csökkenti a tej biológiai potenciálját, elpusztítja a fontos savanyító törzseket és a tej természetes enzimjeit. Rontja a tej alvadóképességét, rontja a kihozatalt, íz és szaghibákat eredményezhet.

Mit nyerünk a hőkezeléssel?

A pasztörizálás révén részben megszabadulunk néhány problémát okozó törzstől, amelyek lehetnek: enzim gátló törzsek, tejsav baktériumokat gátló törzsek, betegséget okozó (patogén) törzsek, minőséget rontó - sajthibákat okozó törzsek.

Azért végzünk hőkezelést a nyers tejen, hogy elpusztítsuk a nem kívánatos mikroorganizmusokat. Egységes, kézben tartható, kiszámítható kiindulási állapotra redukáljuk a tej mikroflóráját. Üzemi szempontból nagyon fontos művelet, mert a kiszámíthatóan viselkedő alapanyag ezután már a technológia, receptura betartásával, automatizált rendszerekben, betanított munkásokkal közreműködésével is feldolgozható.

A nyers tej hőkezeléséről, vagy pasztörizálás nélküli felhasználásáról a készítő hozza meg döntését. A helyes döntés meghozásához próbáljuk a lehető legtöbb szempontot összegyűjteni.