Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Sajtlyukak - mitől lyukas a sajt?

Sajtlyukak - mitől lyukas a sajt?

Mitől alakulnak ki a lyukak a sajtban?

Erjedési lyukak keletkezése a félkemény és kemény sajtokban:

A lyukakat a sajt belsejében termelődő széndioxid vagy hidrogén gáz feszítő hatása hozza létre.


Félkemény sajtokban:

A széndioxid a tejsavas erjedés közvetlen terméke, a baktériumok anyagcseréje közben termelődik. A széndioxid először a sajttésztát telíti meg, a telítődés után a sajttésztában egyenletesen eloszló gáz sok apró lyukat képez. Ez a folyamat az érlelés első fázisában gyorsan lezajlik. Az apróbb lyukakból a széndioxid mindig a legkisebb ellenállású lyukak felé diffundál, ami 2-3 hét alatt borsószem méretű kerek erjedési lyukakat hoz létre. (ideális esetben)

Szükséges feltételek:

Meleg, 22-24°C-os környezeti hőmérséklet a készítés-préselés-sózás közben és az érlelés első néhány napján. Zárt, röglyukaktól és zárványoktól mentes rugalmas sajttészta. A sajttészta rugalmasabbá tehető az alvadék enyhe mosásával és savó alatti préseléssel - formázással. A túlsavanyodás és a túlsózás szárítja a sajttésztát, amitől a sajt rugalmatlanná válik. Ez nem kedvez a lyukak képződésének.


lyukak a sajtban

Kemény sajtokban:

 

 

 

 

Az érlelés első fázisában a baktériumok tejsavakat termelnek (kisebb mennyiségű CO2 termelés mellett). A nagyobb lyukak kialakulásához szükséges széndioxidot a propionsav baktérumok laktátokból (tejsavakból) termelik. Ez az érlelés későbbi 2. fázisában zajló lassú folyamat. A lassan termelődő széndioxid először több apró lyukat képez, majd a nyomás növekedésével a kisebb ellenállású pontok felé talál utat magának. A gáz folyamatosan diffundál a kisebb nyomású lyukak felé, amelyek ezáltal tágulnak, szép kerek, fényes belsejű, nagy méretű erjedési lyukakká növekednek. (ideális esetben) A nagy méretű lyukak kialakulása egy emmentáli sajtban kb. 40 napig tart, 22-26°C-os érlelés mellett.
Ahol a sajttészta nem tökéletesen zárt, mert röghézagokat, vagy zárványokat tartalmaz, ott a lyukképződés sem lehet tökéletes.
Ha a sajttészta nem kellően rugalmas, akkor a CO2 gáz feszítő erejétől megreped. Jellemzően a túlsavanyodott, “rövid” sajttészta nem képes követni a gáz nyomását. Ugyanebből az okból lyukasodik-odvasodik-repedezik össze a sajt a vajsav termelő baktériumok elszaporodása miatt.


Röglyukak keletkezése a sajtban: 

Röglyukak - röghézagok akkor keletkeznek a sajtban, ha az alvadék szemcsék nem tudnak teljesen résmentesen összesimulni, mert már nem elég képlékenyek hozzá. A röglyukas sajtok alvadék szemeit a készítéskor megfázatják.

A megfázatást előkészítő művelet az alvadék szemcsék hártyásítása, amikor a szemcsék összetapadását folyamatos keveréssel akadályozzuk meg, miközben a rögök zsugorodnak, keményednek, és a felületükön vékony hártyaréteg alakul ki.


Megfázatás:

Szükség van egy nagyobb felületű helyre, ahová az alvadékot ki lehet teríteni, és a savó le tud csöpögni. Az alvadék szemcsék “megfáznak” - gyorsan visszahűlnek.  A megfázatott alvadék szemek nem képesek teljesen összesimulni, hanem kis hézagok maradnak a szemcsék között (röghézagok).

A kiterített alvadékot többször át kell forgatni, hogy az alvadék szemcsék többször is érintkezzenek a levegővel.

Ezzel a technológiával készülnek többek között a kék-zöld penészekkel érő sajtok, ahol a röglyukakban tudnak kifejlődni a penészek.