Napjainkban legtöbben a francia sajtkultúrát tekintik vezetőnek, de az olasz, a spanyol, a görög, a holland sajtfelhasználás is szép, követendő példát mutat. Általában a sajtok választéka és azok felhasználása tükrözi az illető nép kultúráját is.
Várható, hogy táplálkozásunk korszerűsödésében is mind nagyobb szerepet kap a sajtfogyasztás. Oka a sajt fehérjének biológiai értéke, ezt megtalálhatjuk a különböző ízesítésű, formájú sajtokban. A táplálkozási igényeknek biztosítására megfelelő lehetőséget ad az is, hogy azokat frissen vagy különböző érettségi fokon, összetételét tekintve pedig zsíros, félzsíros vagy zsírszegény termék formájában választhatjuk ki.
A nagy sajtkultúrával rendelkező országokra nemcsak a sajtok sokszínűsége jellemző, hanem a táplálkozásban a felhasználás sokoldalúsága is.
Franciaország
Az ország, ahol az év mind a 365 napjára jut egy-egy sajtféle. Az itteni tejgazdaságok dolgozzák fel a legváltozatosabban a tejet. A termelt tej egyötödét sajtként dolgozzák fel.
A francia sajtok királya a rokfort és a brie. Franciaországban több mint 400 féle sajt van. A sokféle sajtot 35-40 csoportba lehet összevonni. Zöldpenészes sajtból van 13 féle, brieből 7 féle, rokfortból viszont csak egy. Franciaország egyébként friss sajtjairól és a pikáns ízű lágy sajtokról híres. Ezek a termékek teszik ki a sajttermékek több mint felét. Sokféle sajt készül kecse- vagy juhtejből. Minden francia megyének megvan a sajátos sajtkészítménye, amiből sok helyi jelentőségű terméket készítenek.
Hollandia
Az aranyszínű edami hazája. A nagy kerek sajtot a helyiek a macska fejéhez hasonlítják. A gouda is szintén világhírű Holland sajt. Ez a két sajt az alapja itt rengeteg sajtnak, amelyeket hasonlóan készítenek, alapvetően mégis más módszerekkel. Évente 300.000 tonna sajtot gyárt az ország, és nagyjából a felét adják el a világban, ebből mintegy háromnegyede edami és gouda. Hollandiában a XVI-XVII. századtól a mai napig két-három városban folyamatosan működik sajtpiac.
Olaszország
Európa egyik legjelentősebb sajttermelője. Az országban gyártott sajtok mennyisége a negyedik helyett foglalja el a világpiacon. A középkori sajtkészítők a hegyekből lehúzódtak a síkságokra. A Pó-völgye mára Európa egyik legjelentősebb sajtkészítő vidékévé fejlődött. Olaszország a reszelni való sajtjairól lett híres világszerte. Ezek közül első helyen a parmezánt kell említeni. Általában úgy tartják számon, hogy ezt a sajtfélét a XIII. századtól ismerik, de vannak olyan feltételezések, hogy már az ókori Rómában is készítettek a parmezánhoz hasonló sajtot.
Az igazi parmezán sajtot akár három évig is érlelik, és minőségét évekig megőrzi. Az olaszok reszelt parmezánnal szórják meg a vajas kenyeret, leveseket és főzelékeket ízesítenek vele, és az általunk ismert spagettit is ezzel fogyasztják. A fiatal parmezán akár desszertként is nagyon finom. Az olasz vendéglők asztalán mindig ott található a reszelt sajt, akár a só és bors.
Az olaszok kitűnő csemege sajtot is készítenek, a zöldpenészes erezetű gorgonzolát. Olasz jellegzetesség a provolone és a caccio cavallo is. Készítésekor képlékeny, tésztaszerű sajtot állítanak elő, majd különböző formájúvá alakítják. A piacokon találhatunk dinnye-, tök-, palackformájút, de lehet látni bika, ló és más egyéb állatfejet utánzó sajtokat is. Ezeket enyhén füstölik, amitől aranysárgás színt kapnak.
Svájc
A svájci Alpok legelői kitűnő ementáli sajtot adnak a világnak. A sajt Emme völgyéről kapta a nevét. Évszázadokkal ezelőtt svájci pásztorok rájöttek, hogyan lehet a tejet a lehető legjobban tartósítani: nagyon nagy sajtot készítettek, a tehenek több napi tejhozamát feldolgozva, majd fél éven keresztül érlelték. Egy ilyen hatalmas sajtkorong akár 15-30 kg is lehet. Régen az ementali sajtot nagy rézüstben készítették. A tejjel teli üst alatt tüzet raktak, melegítették, megalvasztották majd felaprították. Ehhez fiatal fenyőtörzset használtak, amelyen meghagyták az ágak csonkjait. A sajtot kövek alatt préselték. Ma már korszerűen felszerelt sajtüzemekben készülnek a sajtok. Vannak azonban kis üzemek, ahol nem váltak meg a hagyományos módszerektől. A sajtmesterek féltve őrzik titkaikat, és nagyon ügyelnek a nyers tej minőségére.
Svájcban sokféle reszelni való- és lágy sajtot is gyártanak, de mindenki a saját sajtára esküszik. A fondü itt nemzeti eledel, kedveltek még a különböző sajtlevesek, krokettek és még rengeteg más sajttal készült étel is.
Anglia
Az angol sajtgyártás jóval fiatalabb, mint a francia vagy az olasz, mégis sikeresen veszi fel a versenyt a nagy elődökkel. Az angol emberek igencsak szeretik a sajtot. A cheddar sajt nemcsak az országban ismert, hanem világszerte híres. Az egyik kis mezővárosban, Stilton fogadójában szolgáltak fel egy bizonyos sajtot több mint kétszáz évvel ezelőtt – a stiltont ma már az egyik legfinomabbnak tartják. Zöldes-szürkés penésszel átfont, morzsálódós, pikáns ízű sajt, az ínyencek egyik nagy kedvence.
Az első írásos sajtrecepteket II. Richárd szakácskönyvében találták meg a kutatók, 1390-ből származik.