Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Sajt és joghurt készítő gépek

Sajt és joghurt készítő gépek
Szükségünk van-e sajtkészítő gépre?

Manapság különösen divattá vált mindenféle élelmiszerek otthoni elkészítése. Számtalan ember próbálkozik otthon zöldségek savanyításával, tejtermékek fermentálásával, húsok érlelésével, kenyerek sütésével. Ezt a növekvő piaci szegmenst hamar felismerték a nagyobb konyhai eszköz gyártók is. Mivel sokan fordultatok hozzánk segítségért ilyen termék vásárlása után, így úgy gondoltuk, hogy írunk pár szót ezekről a termékekről és az alap tejtermékek készítésének egyszerűségéről.

Ezek a berendezések az esetek nagyrészében csak 1 liter tej befogadására és néhány hőmérséklet megtartására képesek. Szerintem ez több tízezer forintért igencsak csekély szolgáltatás, főleg, ha ugyan ezen termékek elkészítésére egy lábossal és egy hőmérővel is könnyedén képesek vagyunk. A hazai választék alapos vizsgálata után sehol sem találtam olyan joghurt, vagy sajtkészítő gépet, mely ne lenne pótolható hagyományos konyhai eszközökkel. Amit ezek a gépek ajánlanak, az nemes egyszerűséggel annyi, hogy beállíthatjuk hány fokra melegítse fel a tejet, majd a meghatározott időtartamig azon a hőmérsékleten tartja. Sok esetben receptet is adnak hozzá, de ezek általában semmilyen értékes információt nem adnak, sőt gyakran félrevezetőek, vagy tévesek. A leírás szerint, ha valamilyen sajtnak nevezhető terméket szeretnénk, akkor savat kell alkalmazni, ha joghurtot, vagy kefirt szeretnénk csinálni, akkor pedig a boltban megvásárolható élőflórás termékeket ajánlja kultúraként, hogy azokkal oltsuk be a tejet. Ráadásul több helyen is azt írják, hogy ha nyers tejből szeretnénk joghurtot készíteni, akkor 80 °C-ig kell melegítenünk a tejet, de ez tévedés, mert a tejfehérjék csak 85-92 °C-on denaturalizálódnak (elveszítik alakjukat), így a 80 °C-os melegítéssel semmit nem érünk el. Abban az esetben, ha valódi sajtot szeretnénk készíteni, akkor az sajnos nem ilyen egyszerű. Ennek ellenére ez nem azt jelenti, hogy a készítő gép nem alkalmas a feladatra, csak felesleges, sőt valószínűleg kényelmesebb is a lábasos és hőmérős technika. A joghurthoz is praktikus lehet, ha van rá 20-30 000 forintunk, viszont számtalan praktika létezik, melyekkel megspórolhatjuk ezt a pénzt.


Ahhoz, hogy igazán jól tudjunk mérlegelni, fontos megértenünk a mikrobák és a hőmérséklet kapcsolatát. Minden mikroba rendelkezik egy hőmérséklet optimummal, melyen a leghatékonyabban tud működni. Érdemes megfigyelnünk, hogy a mikrobák nagyrésze a hőoptimumához képest magasabb hőmérsékleten sokkal könnyebben pusztul el, mint alacsonyabb hőmérsékleten. Tehát ha mondjuk egy Lactobacillus bulgaricus-t veszünk példának, akkor annak körülbelül 48 °C van a hőoptimuma, mely azt jelenti, hogy 48 °C-on szaporodik a leghatékonyabban, de képes ennél magasabb és alacsonyabb hőmérsékelten is szaporodni, csak a magasabb hőmérséklet tartomány sokkal szűkebb, mint az alacsonyabb és ha ebből a bizonyos tartományból kiesünk, akkor a mikroba elpusztul. Ennek következtében, ha nincs megfelelő felszerelésünk, például joghurt készítéshez, melyet 3-6 órán keresztül kellene 48 °C-on tartanunk, akkor ezt kikerülhetjük azzal az egyszerű ténnyel, hogy annak ellenére, hogy a mikroba nincs éppen a hőmérséklet optimumán, attól még szaporodik, csak lassabban. Így mondjuk 25 °C környékén egy joghurt egy éjszaka alatt készül el. Persze minél tovább fermentáljuk annál savanyúbb lesz, így érdemes otthon kikísérletezni, hogy számunkra mi a legjobb hőmérséklet-idő arány. Én számtalanszor készítettem már a radiátoron joghurtot lábasban, mely 8-10 óra alatt lett olyan kemény, mintha 4,5 órát tartottam volna 48 °C-on.


Leginkább azoknak ajánlanám ezeket a gépeket, akik nem szeretnének azzal foglalkozni, hogy 5 percenként megmérik a tej hőmérsékletét amíg el nem éri a megfelelő hőmérsékletet. Akik viszont úgy érzik, hogy több energiát szeretnének és tudnak belefektetni, azok számtalan módszert alkalmazhatnak hőmérsékleten tartás céljából. Alkalmasak lehetnek termo és hungarocell dobozok, egyszerű termosz, elektromos sütő - ha rendelkezik elég alacsony fokozattal -, de akár paplannal letakarva dunsztolhatjuk is, vagy igazából belerakhatjuk bármibe, amely segít a meleg megtartásában. Ennyire egyszerű! 


Visszatérve a gépekhez, egyeseken még időzítő is van. Ezeknek azért nincs sok értelme, mert ha ki is kapcsol a gép a kívánt idő után, attól még az maximum szobahőmérsékletre fog lehűlni és ezt is nagyon lassan fogja megtenni, mivel ezek a gépek elég jól szigetelnek. Bár, ha le is hűlt, attól még a mikróba tovább fog dolgozni csak lassabban, ez persze nem baj, csak savanyúbb lesz a joghurtunk. Mindenki legyen bátor és kreatív, biztos vagyok benne, hogy mindenki meg tudja oldani a joghurt és sajtkészítést gép nélkül is! Egyébként is, ezeken a gépeken általában előre megadott hőmérsékletek és időtartamok vannak, mely elveszi azt a lehetőséget tőlünk, hogy saját ízlésünknek megfelelő terméket készítsünk. Vannak gépek, melyen még görög joghurt fokozat is van, pedig semmilyen különbség nincs a hagyományos és a görög között, csak annyi, hogy az előbbit lecsöpögtetik, így megszabadulva a felesleges savótól. Nem tudom, hogy a gépen mi a különbség a két fokozat között, de nincs szükség más hőfokra a készítéséhez. Még egyszer csak bátorítani tudok mindenkit arra, hogy próbálja ki otthon a joghurtkészítést és remélem elegendő információval szolgáltam a mérlegeléshez, hogy valóban megéri-e megvásárolnunk ezt a „drága” készüléket.