Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Joghurt

Joghurt

Amit tudni érdemes a joghurtról és jótékony hatásairól

Joghurt

A Joghurtot leginkább úgy szokták definiálni, hogy olyan fermentált tejtermék, melyben a laktózt Lactobacillus bulgaricus és Stretococcus thermophilus segítségével bontják le. Számtalan esszenciális fehérjének, vitaminnak és ásványianyagnak a forrása.


Úgy hiszik, hogy a tejtermékek körülbelül Krisztus előtt 5 000-10 000 között kezdték el részét képezni az emberi diétának, mikor a tejelő állatok domesztikációja történt. A tej könnyen romlott abban az időben, ezért gyomorból készített kulacsokban tárolták, mivel rájöttek, hogy a gyomor nedvei megaltatják a tejet és így lehetővé válik a tej tárolása. Már az indiai Ájurvédában is tettek feljegyzéseket a fermentált tej egészséges hatásairól. Az ókori görögöknek és rómaiaknak sem volt ismeretlen a joghurt, számtalan feljegyzést találtak fogyasztásáról. A Bibliában Ábrahám a joghurtnak köszönhette hosszú életét és a történészek úgy gondolják, hogy a tejjel-mézzel folyó kánaán is a joghurtra utal. Maga a joghurt szó a török yogurmak szóból származik, amely sűrű, koagulált, megaludtat jelent.


Napjainkban a joghurt készülhet tejből és akár szójából, rizsből vagy magvakból is. Lactobacillus bulgaricus és Stretococcus thermophilus baktérium törzsekkel savanyítják a terméket 42-48 °C-on 3-8 órán keresztül. Ez idő alatt a tejben a pH folyamatosan csökken, tehát savanyodik és a baktériumok által termelt enzimek folyamatosan bontják a laktózt, ezen kívül a tejben lévő kalciumot, foszfort valamint fehérjéket oldható formába hozzák, így egy sokkal jobban emészthető szerkezet jön létre. A hozzáadott mikrobáknak köszönhetően a nemkívánatos kártevők nem tudnak elszaporodni a tejben, ezért nő meg az eltarthatóságuk ideje. Estenként más baktérium törzseket (Bifidobacterium bifidus, Lactobacillus acidophilus) is adnak a joghurthoz élettani hatásaik miatt.


Mivel a joghurttal a megfelelő élő baktériumokat fogyasztjuk, így probiotikumnak számít. Ez azt jelenti, hogy támogatja bélflóránk helyes működését, ami számtalan előnnyel jár. A mikrobiom hatással van közérzetünkre és immunrendszerünkre. Több kutatást is végeztek erről és mindnek az lett az eredménye, hogy a rendszeres joghurt fogyasztóknak jobb az emésztésük, közérzetük, immunrendszerük. Kimutatták, hogy joghurtfogyasztással csökkenthetjük laktózérzékenységünket, különböző allergiás tüneteinket, emésztési zavarainkat és gyulladáscsökkentő hatása van. Ez csak néhány a rengeteg kedvező egészségügyi hatásai közül. 


A joghurt kiváló esszenciális fehérje, kalcium és különböző mikrótápanyag (B2-, B5-, B12-, D-, A-vitamin, kálium, magnézium, cink, foszfor) forrás. Így, úgy gondolom, hogy nem is tehetünk jobbat szervezetünkkel, mint hogy reggel egy tál saját készítésű joghurttal kezdjük a napot. Én is minden reggel így teszek, összeturmixolok rikottát, banánt, friss házi joghurtot, egy kanál mogyoróvajat és ezzel majdnem az összes szükséges tápanyagot beviszem a szervezetem számára.


Források: 

https://academic.oup.com/nutritionreviews/article/73/suppl_1/4/1819293?login=true

https://www.cambridge.org/core/journals/british-journal-of-nutrition/article/should-

yoghurt-cultures-be-considered-probiotic/C8BDCDE1A645B0E0EA11DFB0FBA81B42

https://www.yogurtinnutrition.com/yogurt-is-a-nutrient-rich-food-and-contains-micronutrients-and-macronutrients/

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.4161/gmic.29330?scroll=top&needAccess=true

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1521691803001318