Panni sajt
Sajtos bolt

Sajt, ami nem sajt

Napjainkban - már Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk ún. tejtermék-utánzatokkal, és ez a termékcsoport a sajtok között is keresi fogyasztótáborát. Ezeknek a termékeknek egyelőre több hátránya, mint előnye mondható el, még akkor is, ha rendkívüli jelenség tanúi lehetünk: a hazai feldolgozók tej iránti kereslete nagyobb, mint a kínálat.

A sajt-utánzat jellemzően a 20. sz. második felében kifejlesztett olyan gyártmány, amely tej- és növényi eredetű összetevőket, tejipari melléktermékeket (savót, permeátumot) tartalmaz, illetve csak növényi eredetű alapanyagokból (pl. szójatej, szójazsír, növényi zsír) készül. Ez a termék olcsóbb előállítását eredményezi, ami végül kedvezőbb árú terméket is jelent. A fogyasztók azonban gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a tejpótló anyagok felhasználása révén csökkentett tápanyagértékű termékhez jutnak, mivel az így készült élelmiszer táplálkozás-biológiai értéke nem közelíti meg a tejtermékét (sajt, sajtkészítmény). Talán egyetlen pozitívumaként említhetjük kisebb koleszterintartalmát, ugyanakkor kisebb lehet kalciumtartalma, lényegesen rosszabb a zsír/fehérje aránya a hagyományos termékeknél, ami egyértelműen nem előnyös, a tájékoztatás e termékekről még mindig nem általános. Az üzleteknek nem feladatuk és nem is érdekük, hogy a fogyasztók figyelmét felhívják az utánzatok fogyasztásából adódó hátrányokra. A kereskedelemmel szemben megfogalmazott igény (Kereskedelmi Etikai Kódex) szerint ezeket a termékeket elkülönítetten kell(ene) forgalomba hozni, azonban ma még több esetben megfigyelhető, hogy a tejtermékeket és az utánzatokat (pl. tej vs. reggeli ital, sajt vs. sajtjellegű lapkészítmény) azonos hűtőpultban értékesítik, megtévesztve így a fogyasztókat és megszegve a Kódexben vállaltakat. Közben annak az igénye is felmerült, hogy az utánzatokat a fogyasztókat nem megtévesztő módon nevezzék el (pl. sajt esetében „növényi zsírral készült élelmiszer-készítmény”).

Forrás: kosármagazin.hu