Panni sajt
Sajtos bolt

Április 24, Szent György napja

Szarvasmarhák

A néphagyomány szerint ekkor jön el a tavasz kezdete és ekkor hajtják ki a legelőkre az állatokat. Hagyományok, népszokások kötődnek hozzá. A falvakban összegyűjtötték a szarvasmarhákat, kecskéket, juhokat és felhajtották őket a hegyekbe, hogy ott a legjobb legelőkön töltsék majd az állatok a napjaikat, egészen az őszi behajtásig.

Áprilisban fogadták a pásztorokat, s megkezdődött a juhbérmérés is.
A juhbérméréskor állapították meg, hogy az év folyamán a gazdák milyen sorrendben, mennyi tejet és mennyi sajtot kapnak nyáron az állatokért.

Nagy jelentősége volt annak a zöld ágnak, mellyel először hajtották ki az állatokat. Megfüstölték a pásztorok magukat és az állatokat is, hogy elkerüljék a rontásokat. Tűzön hajtották át a jószágokat, s a marhakapuba láncot fektettek, hogy azon menjen át a állat, hogy erős legyen egész évben. De volt ahol ekevasat, fejszét raktak le, vagy volt ahol tojásokat. Mindig a rontás és a boszorkányok elhárítása volt a cél.

Szent György napján jellegzetes volt a harmatszedés is. A hajnali harmatot az asszonyok összegyűjtötték a kötényükbe, a harmattal egy marék füvet is szedtek. A füvet megetették a jószágokkal, hogy jó legyen a tej hozama, a kötényből a harmatot a sajtárba csavarták, hogy sok vajuk legyen.

Ez a nap volt a tavaszi boszorkány járó nap is. Ilyenkor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. A gazdák, hogy megvédjék a boszorkányoktól magukat, tüskés ágakat, drótokat aggattak a kapuikra, ajtajaikra. A boszorkányoknak ilyenkor különösen nagy erejük volt. A boszorkányok ha a kötényükbe, lepedőikbe harmatot szedtek, a legenda szerint tejet tudtak kicsavarni belőle.